A HÁZI KOMPOSZTÁLÁSRÓL

A komposztálási folyamat röviden abból áll, hogy az egy helyre összegyűjtött, rétegesen elhelyezett szervesanyagban gazdag hulladékból oxigén jelenlétében komposzt, azaz stabil, humuszszerű termék jön létre a földigiliszták, baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok segítségével. A végtermék tavasszal a talajba beleforgatva visszaadja a talaj kertgazdálkodás során elvesztett ásványi anyagtartalmát. Komposztálható hulladék a zöldhulladék (pl.: avar, cserjékről és fákról származó nyesedék, füves területekről származó kaszálék), illetve a fahamu, a konyhai biohulladék és a háziállatok tartásából származó.hulladék.


Miért érdemes hozzákezdeni?

Bár nem nehéz komposztálni, mielőtt belevágnánk, ismerjük meg annak elméleti és gyakorlati alapjait, és nézzük meg, miért érdemes hozzákezdeni:

• a feleslegessé vált zöldhulladék nem növekszik tovább a kert végében, hanem belőle mulcskomposzt készül, ami a kiskertek, gyümölcsösök, zöldterületek ásványi anyagutánpótlását biztosítja, és visszatartja a talajnedvességet is
• a házi komposztálás révén kevesebb a lerakókba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyisége nem igényel sem technológiai hátteret, sem szállítást, mégis segítségével a kezelendő hulladék mennyisége mintegy harmadával csökkenthető

A Homokhátsági Regionális Rendszer régiójára alapvetően a falusias, családi házas lakóövezet a jellemző, ebből adódóan számottevő mennyiségű zöld hulladék képződik a területen. Cél a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, és így a háztartásokban előállított komposzt hasznosítása.
A hulladéklerakástól eltérített szerves hulladék mennyisége elérheti a 3000 t/év mennyiséget is, mely a projektterület 2000 fő alatti lakosságszámú településein 15000 db házi komposztáló kiosztásával érhető el. Így 15000 háztartás, azaz közel 38000 fő számára van lehetőség a házi komposzt előállítására. A komposztálókban éves szinten közel 200 kg zöldhulladék kerül komposztálásra, így 3000 tonna zöldhulladékot téríthető el a hulladéklerakótól évente.

• A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók.
• Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb
• Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz
• Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm

• Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat
• Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)
• Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
• Színes újságot
• Pelenkát, porzsák tartalmát
• Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!)

A komposztálás nem ördöngösség, így nem kell sok minden a fentebb leírtak eléréséhez! Csupán a következők:

• elhatározás és környezettudatos szemlélet
• komposztálható nyersanyagok (biohulladék),
• megfelelő komposztláda és kerti eszközök, valamint
• megfelelő komposztálóhely