Gyakran ismételt kérdések

Mi a hulladék
- Hulladék vagy szemét?
- Mit értünk hulladékgazdálkodás alatt?
- Hogyan épül fel a hulladékgazdálkodás hierearchikus prioritási rendszere?
- Hogyan előzhető meg a hulladék képződése?
- Mit tehetünk hétköznapi szinten a hulladék keletkezésének megelőzéséért?
- Milyen módokon hasznosíthatjuk a keletkezett hulladékot?

Szelektív hulladékgyűjtés
- Mit értünk szelektív hulladékgyűjtés alatt?
- Mit gyűjthetünk szelektíven?
- Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal?

Fogalomtár

Vissza a főoldalra


Hasznos

xxxxxxx
Szöveg ide szöveg jön, szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg
tovább

MI A HULLADÉK?



Hulladék vagy szemét?

Fontos, hogy a két fogalom – bár a köznyelvben gyakran összemossuk- nem ugyanaz!
Hulladéknak nevezzük azokat az újrahasznosítható anyagokat, amelyek mindennapi életünk során már felhasználásra kerültek és feleslegessé váltak már számunkra. Pl. ásványvizes PET palack, sörös alumínium doboz stb. Ezekből további feldolgozás eredményeként új értéket lehet előállítani. (lásd hulladékhasznosítás kérdés)
Szemétnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek már nem rendelkeznek értékkel. Két dolog miatt, vagy további hasznosításra alkalmatlan anyagösszetevőkből állnak, vagy a hagyományos értelemben vett kukában összekeveredtek a még hasznosítható anyagokkal.
Tehát végkövetkeztetésként: A hulladék nem szemét, viszont a szemét nagy része hulladék!

Mit értünk hulladékgazdálkodás alatt?

A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere a hulladékgazdálkodás. Ennek része a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás.

Hogyan épül fel a hulladékgazdálkodás hierearchikus prioritási rendszere?

1. A hulladék-képződés megelőzése
2. Hasznosítás, ezen belül az újrahasználat, az újrafelhasználás és az alapanyag-kinyerés, végül az energetikai hasznosítás,
3. Ártalmatlanítás és végső elhelyezés, ezen belül a fizikai-kémiai-biológiai kezelés, termikus ártalmatlanítás, lerakás

Hogyan előzhető meg a hulladék képződése?

A hulladéktermelés legnagyobb része az ipari termelésből adódik, azonban kisebb – ám folyamatosan növekvő- részét mi, átlagemberek adjuk. A korszerű hulladékgazdálkodás első lépése a megelőzés, hiszen "az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik". Ehhez a következő tényezők megfontolása és alkalmazása nyújthat segítséget:

  • A betétdíjas csomagolás alkalmazása, betétdíjas termékek vásárlása
  • Hosszú élettartamú termékek gyártása
  • Kisebb tömegű termékek gyártása
  • Javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
  • Termékhelyettesítés - a hulladékképző termék felváltása
  • Takarékos termékhasználat - a használati idő növelése
  • A fogyasztás csökkentése - bizonyos termékekről való lemondás
  • Környezetterhelő termékek adóztatása

Mit tehetünk hétköznapi szinten a hulladék keletkezésének megelőzéséért?

A fentebb említett lehetőségek mellett a hétköznapi ember számára a környezettudatos vásárlás is lényeges eleme a megelőzésnek. A megnövekedett kínálat, a reklámok hatásáa gyakran felesleges vásárlásokra ösztönöz. Ezek eredményeként olyan termékek kerülhetnek a kosarunkba, melyeknek a fogyasztás előtt lejár a szavatossága, vagy nem használjuk, ezáltal akaratlanul is hulladékot termelünk.
Ha az Önnek fontos a tudatos vásárlás, akkor tekintse meg 12 pontba összeszedve, miként alkalmazhatja a hétköznapokban.

http://tudatosvasarlo.hu/12pont.html

Milyen módokon hasznosíthatjuk a keletkezett hulladékot?

Újrahasználat
Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor válnak hulladékká.

Hasznosítás
A hasznosítás a hulladéknak vagy valamely komponensének termék előállításában, illetve a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. A hasznosítási módok közül előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának ismételt felhasználása (recycling, pl.: újrapapír), ennek a lehetőségnek a hiányában a visszanyerés, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása (recovery), illetőleg energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery, pl. égetés) végezhető. Hasznosítás a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása, és további felhasználásra alkalmassá tétele (komposztálás) is.

Komposztálás
A parkokban, mezőgazdasági üzemekben, kertben és a konyhában keletkező szerves maradékok tápanyagban gazdag földszerű anyaggá alakíthatóak komposztálással.
Komposztálható anyagok a kerti hulladékok (a beteg növényeket kivéve), a nyers konyhai hulladék, száraz széna, levelek, sövénynyírásból származó ágak, levelek, szalma, hamu, kartonpapír (mértékkel), kávézacc (mértékkel).
Nem komposztálható anyagok az impregnált fahulladék, citrusfélék gyümölcseinek hulladéka (permetezett anyag), magvas gyomok, gyomgyökerek, húsdarabok (csont sem), főzött konyhai hulladékok.
A komposztálás lényege, hogy a szerves anyagot visszavezetjük a biológiai körforgásba, illetve elkerülhető a szerves anyagok elégetése, így a levegő ily módon történő szennyeződése is. A komposzt környezetbarát talajjavító és a legjobb minőségű növényi tápanyagforrás.