SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS
Mit értünk szelektív hulladékgyűjtés alatt?
A szelektív hulladékgyűjtés során a csomagolási hulladékok külön-külön gyűjtve újrafeldolgozásra (újrahasznosításra) kerülnek.
Újrafeldolgozás során az adott csomagolást másodnyersanyagként hasznosítják, anyagában dolgozzák fel. Ekkor eredeti funkciójuk módosul,
vagy egészen megváltozik (például pillepalackból polár pulóver készül). Az anyagok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot
takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül
szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest az újrafeldolgozás a hulladékhierarchia 3. lépcsőfokán áll.
Mit gyűjthetünk szelektíven?
Papír hulladék: írólapok, iratok, újságpapír, rajzlapok, csomagolópapír, hullámpapír, kartonpapír, tönkrement könyvek,
szórólapok, prospektusok, kartondoboz széthajtogatva
Nem tartalmazhat: használt papír zsebkendőt, használt törlőkendőt, használt szalvétát, szennyezett papírt.
Műanyag hulladék: üdítős-ásványvizes flakonok, nejlon szatyor, PE és PET feliratú üdítős flakonok, műanyag kupakok,
műanyag csomagolófólia.
Nem tartalmazhat: festéket és veszélyes háztartási vegyszerek flakonjait, egyéb veszélyes anyagok flakonjait.
Fehér üveg: befőttes üvegek,ásványvizes üvegpalackok, röviditalok üvegpalackjai
Nem tartalmazhat: ablaküveg, tükör, villanykörte, hőálló üvegtál, szemüveg, neoncső, orvosságos üvegek
Színes üveg : borosüvegek, sörösüvegek
Nem tartalmazhat: porcelán, kerámia, orvosságos üvegek
Fém hulladék: fém italos doboz, konzerv doboz, fém háztartási eszközök, egyéb nem veszélyes hulladék.
Nem tartalmazhat: festékes doboz
Komposztálható hulladék: zöldségek, gyümölcsök, annak szárát, levelét, levágott füvet, lemetszett ágakat, lehullott falevelet.
Nem tartalmazhat: kötöző anyagot, fóliát, fémet, követ és egyéb háztartási szemetet.
Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal?
A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékokat a helyi közszolgáltató szállítja el, elkülönítve.
Ezután utóválogatásra, majd pedig a hasznosító üzemekbe kerülnek.
Ártalmatlanítás
Létezik a hulladékoknak olyan köre, amelyek a termelési folyamatba újrahasználattal, illetve hasznosítással nem vezethetőek vissza.
Vagy azért nem, mert az adott hulladék eleve nem alkalmas az újrahasználatra, illetve a hasznosításra, vagy azért nem,
mert az adott műszaki-technológiai feltételek és adottságok mellett az újrahasználat, illetőleg a hasznosítás – a környezetvédelmi
előnyökhöz viszonyítva – aránytalan költségekkel vagy más gazdasági terhekkel járna.
Égetés
Az égetéssel kapcsolatban a szakemberek és a társadalmi szervezetek véleménye megosztott.
Tekintik ártalmatlanításnak és hasznosításnak egyaránt. Az ártalmatlanítás célja, hogy a hulladék környezetet veszélyeztető voltát csökkentsük
vagy megszüntessük. Míg a hasznosítás esetében energiatartalom kinyerésére törekszünk. Az égetés következtében a lerakóra kerülő hulladék
mennyisége csökken, ugyanakkor az égetőműből folyamatosan felszabaduló füstgáz a tisztítás ellenére sem tökéletesen mentes szennyező anyagoktól.
Lerakás
Környezetvédelmi okok miatt a hulladékok e fajtáit is kezelni, ártalmatlanítani kell, mivel a környezetre a véglegesen hulladékként
visszamaradó anyagok fokozott veszélyt jelentenek. A hulladék ártalmatlanítása, a hulladék környezetet veszélyeztető,
szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely megvalósítható a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagyis lerakással.
Ennek helyszínei a hulladéklerakók.
